Fenntartható tőzegmentes virágföld-keverékek a mikulásvirághoz

A Stars for Europe (SfE) új szakmai rovatot indít az európai termelők számára. A kezdeményezés célja a fenntartható kertészet ösztönzése olyan, harmadik fél közreműködői által írt cikkek megjelentetésével, akik első kézből szerzett tapasztalatokat tudnak megosztani a szakterületükről. A közreműködők Európa legkülönbözőbb pontjairól fognak bejelentkezni, és noha egyes témák részleteikben országonként és éghajlatonként eltérőek lesznek, a cikksorozat a nemzetközi eszmecserét hivatott elősegíteni. Amennyiben tehát egy cikk elolvasása után Ön is szeretné megosztani gondolatait Európa egy másik részéből, kérjük, írjon nekünk egy emailt, mi pedig hozzáadjuk a nemzetközi diskurzushoz. Hasonlóképp, ha szeretne egy teljes cikket írni szakértőként, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Az új cikksorozatunk első darabja a tőzegmentességre történő váltásról szól Neil Bragg talajszakértő tollából. Neil talajkutató az Egyesült Királyságból, az egyik első olyan európai országból, ahol várhatóan be fogják tiltani a tőzeghasználatot a hivatásos kertészetekben. Neil ezért az utóbbi időben elsősorban új, tőzegmentes virágföld-keverékek kifejlesztésén dolgozik, és alább meg is osztja tapasztalatait.

Fenntartható tőzegmentes virágföld a mikulásvirághoz
Neil Bragg

• Téma: Tőzeg és talajkeverékek
• Ország: Egyesült Királyság
• Dátum: 2024 szeptember

Az 1930-as években a legtöbb faiskola saját keverékeket használt a cserepes növények számára készült virágföldekhez. A keverékek minősége rendkívül egyenetlen volt, ezért eltérően növekedtek a növények is. Az Egyesült Királyságban két tudóst, akik a későbbi John Innes Institute-ban dolgoztak, arra kértek, hogy állítsanak elő egy olyan egységes virágföld-keveréket ültetéshez, amely a nemesítési programból származó valamennyi utód számára lehetővé teszi, hogy zavartalanul növekedhessen és megmutathassa rá jellemző tulajdonságait. Így született meg az azóta elhíresült “John Innes virágföld-keverékek”, amelyek sterilizált agyagos föld, tőzeg, homok és megfelelő mennyiségű alaptrágya keverékén alapultak.

A virágföldek terén a következő nagy változás az 50-es, 60-as években következett be a tőzegkeverékek bevezetésével – ez sok szempontból változtatott az öntözési szokásokon, a keverékekhez hozzáadott műtrágyák jellegén, valamint a későbbi tápoldatozáson, arról nem beszélve, hogy az elemzési eredmények értelmezése is új kihívásokkal járt. A keverékek sokkal kisebb sűrűségűek lettek, az újranedvesítés pedig gyakran nagyobb kihívást jelentett a talajt és homokot tartalmazó keverékekhez képest. Többféle keverék is született, a csak tőzegestől a tőzeget homokkal és/vagy kaviccsal vegyítő talajjavítón át (UC Davis rendszerű keverékek) egészen a Penn State egyetemen kifejlesztett radikális módszerig, amelyben perlit hozzáadásával csökkentették a tőzeg mennyiségét a cserepes növényeknek szánt virágföldben. A hatvanas évekbeli keverékeken alapuló variációk egészen a 2000-es évekig dominálták a cserepes növények virágföldjeinek választékát.

Az Egyesült Királyságban a kilencvenes évektől kezdve mind a környezetvédelmi civil szervezetek, mind a kormányhivatalok egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a kertészetekre, hogy kezdetben csökkentsék, majd idővel teljesen szüntessék meg a tőzeg használatát. Más európai országokban – például Németországban és Hollandiában – is elindultak hasonló kezdeményezések. Egyes országok pedig, mint például Svájc, határozottan állítják, hogy “tőzegmentesek”. Valójában Európa-szerte komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a kertészetekben ne támaszkodjanak annyira a tőzeghasználatra. A 2000-es évek eleje óta egyes ágazatok elkezdték elhagyni a tőzeg alapú virágföldeket, a bogyósgyümölcs-termelők például elsősorban kókuszrost alapú virágfölddel megtöltött zsákokat és vályúkat kezdtek használni a gyümölcstermesztésre, nagy sikerrel. A paradicsommal, paprikával és uborkával már évekkel ezelőtt áttértek félhidroponikus rendszerre. A tőzegmentesség tekintetében azonban még mindig lemaradásban van néhány terület: a dísznövényeké, illetve egyes moduláris virágágyásokban nevelt növényeké, mint amilyenek az átültetett zöldségek is. A gombatermesztésben a tőzeg továbbra is széles körben használatos a komposzt “burkolórétegeként”, hogy a gombáknak termőterületet biztosítson.

Van egy nyilvánvaló kérdés, amire választ kell találni: miért volt ennyire sikeres a tőzeg, és mivel jár valójában, ha leszokunk a használatáról? A tőzeg több különböző mohatípusból – például tőzegmohából – képződik évszázadok alatt víz borította területeken, növekedését főként esőzések segítik. Ha olyan körülmények között halmozódik fel, mint a rendkívül alacsony oxigénszinttel rendelkező láp- vagy mocsaras vidékek, akkor a növények nem tudnak megfelelően lebomlani, és a normális komposztálási folyamatokkal ellentétben így megmarad a mohák szerkezete. Ennek eredményeképpen, amikor a tőzeget kivonják a lápokból és kiszárítják a felszínen, szén-dioxid szabadul fel a bomlástermékekből, és az így keletkező növényi maradványok úgy néznek ki, mint az eredeti növény, ám valójában tartósított/stabilizált maradványok. A láp élőhelyi jellemzőinek köszönhetően a növény nagyon stabil marad a további lebomlással szemben, és alacsony pH-értéket kölcsönöz az anyagnak, ami ráadásul képes lesz szivacsként felvenni és megtartani a vizet. Az aerob folyamattal komposztált anyagok soha nem viselkedhetnek így, és hasonló mértékű stabilitással sem rendelkeznek. A tőzeg tehát teljesen egyedi, nem hasonlít egyik jelenleg alkalmazott szerves anyaghoz sem, amit virágföldekben használnak vagy használni fognak.

Jelenleg az alábbi alapanyagokkal helyettesíthető a tőzeg virágföldben:

• friss vagy komposztált fakéreg
• kókuszrost, amit a kókuszdió külső héjából hántolnak
• komposztált zöld hulladék, elsősorban fás vagy zöld hulladékok válogatott gyűjteménye, jelenleg nincs megfelelően szabályozva az Egyesült Királyságban
• farost, szinte kizárólag fenyőfajták hulladéka, változó mértékben feldolgozva, a kalapácsos őrléstől a gőzzel és nyomással extrudáltig
• más anyagok, például a speciális anaerob eljárásokból (AD) származó, elválasztott szilárd anyagok és különböző pirolízis folyamatokból kinyert bioszén alkalmazása néhány ritka keverékben; az alapanyagok mennyisége és ára gyakran megakadályozza a szélesebb körű felhasználást.

Az egyre több új anyag bevezetésével további kérdések merülnek fel, amiket tisztázni kell a minőségi növénytermesztéshez. Az egyértelmű területek, amiket figyelembe kell venni, a vízfelvétel- és megtartás és a nitrogén immobilizáció a mikrobális populációk által, amiket ezek az anyagok hoznak a mixbe, valamint a hozzáadott tápanyagok használatának gyakorisága, ami biztosítja a minőségi teljesítményt.

A termesztőközegek beszállítói és a termesztők számára a kihívások nem csupán egyetlen összetevő egyszerű cseréjéről szólnak a keverékekben, hanem gyakran potenciálisan elég bonyolult keverékek alkalmazásáról, amelyek számos problémát vethetnek fel. Az első szempont az, hogy nem feltételezhető, hogy a növény ugyanúgy jól fog növekedni, ha ugyanazt az öntözési és tápanyagellátási rendszert alkalmazzuk, mint korábban vagy jelenleg a tőzeg dominálta keverékek esetében, amelyeket a palántázáskor használtak.

1. Az új keverékeket külön kell kezelni az öntözés mértéke és rendszeressége fényében
2. A műtrágya kiválasztását mind az alapműtrágyák, mind a növény kiegészítő tápanyagellátása esetében módosítani kell. Problémák merülhetnek fel az új keverékek esetében, különösen a nagyon magas kálium-, valamint esetenként a klorid- és szulfáttartalommal kapcsolatban. Ezenkívül a normális kalcium és magnézium ellátás, amely korábban a tőzeg természetes savasságának módosítására használt mészkőből származott, már nem lesz jelen az új keverékekben, ezért alternatív forrásokra van szükség ezen elemek pótlásához. Számos műtrágya cég felismerte ezt, és dolgoznak új, speciálisan a tőzegmentes keverékekhez kifejlesztett összetett alapműtrágyákon.
3. Feltételeznünk kell, hogy az új, keverékekben használt szerves összetevők megkötik a nitrogént, hogy kielégítsék az ezekkel együtt érkező mikrobiális populációk igényeit. Ez gyakran rosszabb lehet, ha további anyagokat kevernek hozzá, mivel ez mikrobiális szempontból nem egyszerűen 1+1=2. Ezért szükséges kiegészítő nitrogént biztosítani vízben oldódó tápanyagok formájában az ültetés kezdetétől egészen addig, amíg a megfelelő növényi minőséget el nem érik. Ezt általában vízben oldódó tápanyagokkal érik el az üvegházi növények esetében, de használhatnak CRF (kontrollált felszabadulású) műtrágyákat is, és nemrégiben érdeklődés mutatkozott az organikus kiegészítő műtrágyák használata iránt is.

Végeredményben mindannyian egy tanulási folyamat részesei vagyunk a tőzegmentes keverékek használatát illetően. A téma legjobb megközelítése az, ha egy vagy két alapvető összetevőből álló keverékeket használunk, és megtanuljuk, hogy ezekben miként lehet növényeket nevelni, de úgy, hogy az új keverékeket külön kezeljük a már hosszú ideje használt, tőzeg alapú keverékektől. A locsolás és a műtrágyahasználat mértéke módosításokat igényel, és a legfontosabb növénynevelő közeg mintákat elemezni kell. Az Egyesült Királyságban 1998 óta működtetünk egy Mikulásvirág Figyelő Programot („Poinsettia Monitoring Scheme”) a termelők számára, amely rendszeres analízist végez az új növénynevelő közegek megérkezésétől kezdve a végső növények értékesítéséig. A program általában a víz analízisével kezdődik, hogy különös figyelmet fordítva az alkalinitás (bikarbonát tartalom) meghatározására.

Érdekes módon, míg a múltban a fúrt kutak és a közüzemi vízellátás problémát jelentett a tőzeg alapú keverékek esetében, a tőzegmentes keverékeknél ezek a vízellátások rendkívül hasznosak lehetnek a kalcium és magnézium ellátás szempontjából. Azonban, ha tiszta esővizet használnak öntözéshez, akkor kihívást jelent a kalcium és magnézium folyamatos biztosítása a növények számára. Ez részben kompenzálható kalcium-nitráttal, de figyelembe kell venni speciális vízben oldódó műtrágyák alkalmazását is, amelyek további kalciumot és magnéziumot tartalmaznak. A monitorozó program a növények levélmintáit is elemzi 2-3 hetente, a növényekről lecsípett minták alapján, hogy biztosak lehessenek benne, hogy a növények megkapták a szükséges tápanyagok teljes spektrumát – különös figyelmet fordítva a levél foszfát szintjére augusztus végén és szeptember elején, amikor a virágrügyek fejlődése megkezdődik. Az ilyen tervezett elemzési program használata létfontosságú, ahogy át lehessen állni a tőzeg alapú keverékekről a tőzegmentes keverékekre.

Nemzetközi csere

Szeretnél hozzászólni a cikkhez, vagy megosztani saját tapasztalataidat és meglátásaidat egy másik országból? Lépj kapcsolatba velünk, és hozzáadjuk észrevételeidet az anyaghoz.

Németország kormánya önkéntes alapon tűzött ki célokat annak érdekében, hogy 2030-ig minimalizálja a tőzeg előfordulását a kertészeti nagykereskedelemben. A német agrárkamarák „Finito” programja ingyenes támogatást nyújt a tőzeg csökkentéséhez vezető úton. A virágföldekben tőzegmentes összetevőként felhasználható anyagok közül a komposztált zöldhulladékot Németországban az RAL-szabványok szerint ellenőrzik.

Hollandiában azonban egy kötelező érvényű paktumot kötöttek ez ügyben. A Wageningeni Egyetem ajánlása szerint a tőzeg arányát a professzionális termesztőközegekben 2030-ra 50 százalékra kell csökkenteni.

Az SfE Európa-szerte elismert szakértőkkel működik együtt, köztük neves termesztőkkel, szakmai szövetségek elnökségi tagjaival, a szakmai média képviselőivel és számos kertészeti terület díjnyertes szakembereivel. Az említett nézetek, vélemények azonban kizárólag a szerző(k), és nem feltétel az SfE vagy tagjainak véleményét tükrözik.

Neil Bragg, Substrates Associate Ltd, Egyesült Királyság

Neil Bragg kiváló brit talajkutató, aki 40 éve dolgozik a kertészet világában, és olyan területekre összpontosít, mint a növénytáplálás, a trágyázás és az új szubsztrátumok fejlesztése – különösen a tőzegmentes keverékek felé való elmozdulás. A Bulrush Horticulture-nál dolgozó Ann McCann-nel együtt Neil kifejlesztett egy 1998 óta működő mikulásvirág monitorozási rendszert, amely mind a szubsztrátokra, mind a növényi szövetekre vonatkozó analitikai eredmények nagy mennyiségével rendelkezik. 

Stars for Europe

A Stars for Europe (SfE) a Dümmen Orange, a Beekenkamp Plants, a Florensis és a Selecta One európai mikulásvirág-termesztők marketingkezdeményezése. A kezdeményezést 2000-ben alapították azzal a céllal, hogy elősegítse és hosszú távon biztosítsa a mikulásvirág értékesítését Európában. Jelenleg 22 európai országban folynak SfE-tevékenységek. A „Stars Unite a Europe in Bloom” uniós kampány részeként 2024 és 2027 között az Európai Unió öt országában támogatja célkitűzéseit: Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban. 2023 és 2026 között hat újabb országában folynak a tevékenységek: Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

A sokszorosítás ingyenes, amennyiben a képen szerepel a „Stars for Europe” megjelölés. 

Sajtókapcsolat: 

Red Lemon Media 1023 Budapest Ürömi utca 43. 

Telefonszám: +36303046807

Email: lenard.csenge@redlemon.hu 

Weboldal:  https://www.starsuniteeurope.eu/hu/