Zöldfal szakvélemény

Előzmény: Szövetségünk szakmai tagozatát megkereste egy budapesti társasház képviselete, azzal kapcsolatban, hogy a szomszéd házzal közös falon egy nagyobb zöldfal található, amit a másik ház lakói ki akartak irtani.

Ezt a szakvéleményt osztjuk most meg, mert valószínűleg sok hasonló helyzetben lévő társasház van, akik számára hasznos lehet.

———-

A (…) utca x. szám alatti társasház lakóközösségének képviselője megbízásából 2024. július 2-án megtartott helyszíni szemlén a Megbízó kertjéből tekintettem meg a szomszéd társasház északi és nyugati oldalának zöldhomlokzatait.

Az északi tűzfalat és a nyugati homlokzatot szinte teljes egészében benőtték a háromkaréjú vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata) és a borostyán (Hedera helix) egyedei, amelyek a (…) utca x. szám alatti kertbe lettek telepítve a homlokzatok felújítása után.

Ez a két faj úgynevezett direkt kúszó, azaz támrendszer nélkül képes függőleges felületeken megkapaszkodni és többszintű lombozatot kialakítani. Az örökzöld borostyán léggyökerekkel, a lombhullató vadszőlő tapadókorongokkal kapaszkodik. A két faj növekedési dinamikájában és környezeti igényeiben fontos különbségeket találunk. A borostyán remekül érzi magát a teljesen árnyékos északi oldalon, a direkt napfényt viszont kerüli. Ezzel szemben a vadszőlő inkább félárnyékos, napos fekvést kedvel. Ennek megfelelően a társasház északi homlokzatát 90%-ban a borostyán, míg nyugati homlokzatát a vadszőlő borítja. A borostyán lassabb növekedése ellenére hosszútávon dominánsabb, várhatóan az északi falon teljesen ki fogja szorítani a vadszőlőt. Ezen túlmenően a borostyán sokkal nagyobb tömeget is nevel, amely már a vizsgált helyszínen is szembeötlő.

Mindkét növény hosszú évszázadok óta része a városok tájképének szerte Európában – Magyarországon is ismerünk több száz éves zöldfalakat műemléki épületeken, elég csak a Várkerületben található zöldhomlokzatokra vagy magára a Budai Vár Dunára néző homlokzatára gondolni. A (…) utca x- y-hoz hasonló, borostyánnal vagy vadszőlővel benőtt tűzfalak és homlokzatok százai virulnak teljesen probléma mentesen Budapest és Bécs századfordulós épületein a Monarchia virágkora óta.

Mikor okoz egy kúszónövény problémát?

A 19-20. század fordulóján lett igazán divatos kúszókkal befuttatni az épületeket, méghozzá sokszor pont azokat a belvárosi bérházakat, amelyek homlokzata hibás volt. Ahol a kúszónövényekkel igyekeztek elfedni a rossz állapotú, nedves vagy repedezett épületrészeket, ott sok esetben csak tovább rontott a helyzeten a borostyán, amely negatív fototropizmusra hajlamos, azaz léggyökereit és friss hajtásait a sötét nyílásokba, repedésekbe irányítja annak reményében, hogy ott vizet és tápanyagot talál.

Amennyiben azonban a homlokzat jó minőségű, repedésektől és vizesedéstől mentes, a borostyán (vagy a vadszőlő) nem károsítja azt. Sőt, védi az épületet, megtöbbszörözi a homlokzat élettartamát azáltal, hogy jelentősen csökkenti a felületet érő közvetlen napsugárzást, a napi hőingadozást, távol tartja a csapadékot, és kiegyenlíti a homlokzat körüli levegő páratartalmát.

A zöldhomlokzatok számos egyéb szolgáltatást nyújtanak. Ezek közül is kiemelkedik az épületek hőszigetelése télen és hőcsillapítása nyáron, amely bizonyára a (…) utca x-y. szám alatti lakások zöldhomlokzattal védett lakásaiban is jó néhány celsius fokot jelent.

A szóban forgó zöldhomlokzatok összes lombfelülete becslésem szerint két-három nagyméretű, 15-20 méter magas, 50-100 éves koros fáéval egyenértékűek. Ez rendkívül jelentős ökoszisztéma szolgáltatást biztosít az épületnek, a környezetnek és a városnak egyaránt: finompor-, Co2- és egyéb károsanyagok megkötését, O2 termelést, folyamatos hűtést és párásítást, zajvédelmet, élőhelyet madaraknak, szélvédelmet stb.

A szemrevételezett zöldhomlokzat karbantartása ugyanakkor elmaradt, és talán ez is hozzájárulhatott a y. szám alatti lakóközösség ellenérzéseihez – jogosan. A direkt kúszók ugyanis nem állnak meg a homlokzati felületeken, rendszeres, éves visszavágásra van szükség az ereszcsatorna vonala alatt és a nyílászárók körül. A kúszók eltávolításáról azonban lebeszélném a tisztelt lakóközösséget. A fent leírtakon túlmenően az eltávolítás jelentős károkat fog okozni ugyanis a homlokzatokban, mivel a tapadókorongok és léggyökerek a vakolat külső színezett rétegét meg fogják sérteni, aminek következtében – illetve pont a védő növényzet hiányában – fel fog gyorsulni a homlokzat állapotának romlása és néhány éven belül teljes felújításra lehet ismételten szükség.

Bécsben számos általam ismert, hasonló vitás esetben a felek megállapodtak, hogy a rendszeres karbantartás, visszavágás költségeit az a szomszéd lakóközösség fizeti, ahonnan a növények erednek, és ahová a tűzfal néz. Amennyiben sikerül ilyen irányú megállapodásra jutniuk, tudok ajánlani céget, amely az éves visszavágásokat szakszerűen és versenyképes áron megcsinálja.

Végül valamennyi tisztelt érintett lakó szíves figyelmébe ajánlom a „Zöldhomlokzatok” című ingyenesen letölthető szakkönyvet, amely részletesen foglalkozik a témával:
https://budapest.hu/zold-budapest/zoldfeluletek/tervezoknek

Készítette:
Dezsényi Péter
okleveles kertészmérnök
A ZÉOSZ (A Magyar Kertépítők Szövetsége Zöldtető- és Zöldfal Építő Tagozatának) elnöke
Budapest, 2024. július 3.