VII. Magyar Kertépítő Verseny és Show

Fény Éva

Rendőrségi felhívás:

A Fővárosi Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a lakosság segítségét kéri sorozatos gyorshajtás ügyében.

A rendelkezésre álló adatok szerint a feltételezett elkövető, a gyorshajtás miatt már többszörösen büntetett előéletű Fény Éva 2015.04.01-jén ismeretlen típusú járművével a Szivárvány híd budai hídfőjénél az új típusú trafipax mérése alapján 299 792 458 m/s sebességgel haladt a megengedett 50 Km/óra helyett.

A rendőrség felhívja a lakosság figyelmét, hogy az elkövetővel való találkozás a magas UV B sugárzása miatt leégést okozhat!

Lakossági bejelentés alapján utoljára a Hungexpo C pavilonjában látták Árny Ádám társaságában…

A rendőrség kéri, hogy akinek bármi információja van az elkövetőről, hívja a 112-es hívószámot!

A Verseny első két helyezettje a FEM3 műsorában:

http://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/11787_itt_a_tavasz_legyen_gyonyoru_a_te_kerted_is.html

Városi menedék

A fény az alagút végén menekülést jelent a sötét, zord, élhetetlen világból. Kis csapatunk hisz abban, hogy egy jól megépített kert ugyanilyen menekülés lehet a szürke hétköznapok és a munka fárasztó, monoton világából. A kert első része nyitott, mindenkit befogad, a kő burkolat még jobban kapcsolódik a “külvilághoz”. A lépcsőn keresztül felülemelkedhetünk a mindennapi gondokon, a víz csobogása és a fa burkolat melegsége vár minket, miközben a kert magához ölel védelmező szárnyával.

A Verseny első két helyezettje a FEM3 műsorában:

http://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/11787_itt_a_tavasz_legyen_gyonyoru_a_te_kerted_is.html

Fény a vízben, avagy mi van a mélyben?

Első látásra egy tájképi fürdőtó, stéggel, vadregényes növényekkel, csobogóval, de az igazi látkép a víz alatt tárul a szemünk elé.

Az éjszaka beburkolja a víz feletti világot, innentől- világítással- még izgalmasabb, új oldalát fedezhetjük fel tavunknak, saját otthonunkban Cousteau kapitánnyá változhatunk.

A víz mindent felnagyít, és 2D-s kertünkből 3D-s mozit varázsol.

A kertépítő (The Landscaper)

A történet rendhagyó:

Még kisgyermekkorban kezdődött, amikor a nagyváros betonházai közt felcseperedett gyermek nyári szüneteinek néhány hetét a vidéki kis faluban élő Nagymamájánál töltötte.

Naponta a nyüzsgő, zajos fővárosból több órányi utazás után, hangulatos kisvárosokon és csendes falukon átutazva érkezett meg a völgyben meghúzódó bükki kis falu domboldalon álló kis kőházához. Ahol várta ő a sokszor megmászott diófa, az öreg Búzával érő körtefa a ház előtt, a tövében szépen gondozott pázsitmohával. A füstölő falánál illatozó rózsaágyás, a szamócás kertet szegélyező mindig valamilyen virágot adó virágágyás fogadta, hiszen a temetőbe mindig kellett, hogy friss virág kerüljön a szeretettek sírjaira. A tisztaszoba ablaka alatti hortenziák ekkor már ontották rózsaszín virágaikat. A domboldalban lévő veteményes kertben már ért a ribizli és az egres vagy ahogy a helyiek mondták a büszke.

A nagy kert mindig adott elfoglaltságot, valami tennivalót, amibe Nagymama segítségére lehetett lenni. Akár az ebédnekvaló friss borsó, zöldbab, zsenge csemegekukorica, sárgarépa vagy petrezselyem zöld megszedésével. Vagy a krumpli levelét rágó krumplibogár összegyűjtésével, az erős szagú Matadorral feltöltött üvegbe. De a kert eső után volt az igazi, ekkor szerette a gyermek legjobban. Az eső illata, a kert fölötti rét illatával keveredve egy életre szóló élménnyé vált, ahogy az agyagos talajon a kertben érő mézédes őszibarack is ilyenkor volt a legfinomabb, ahogy harapva a leve könyékig csurgott. Ezekkel az élményekkel tért vissza évről évre a túl sokszor szürke városba és mire elérkezett az idő, hogy szakmát válasszon, már nem volt kérdés, hogy a napfényre vágyott a szabadba, növények közé, az életet adó föld közelségét választotta: kertész lett.

Tanulmányai során egyre jobban kezdte érteni a növényeket, értékelni a szépséget amit adnak. Később kezdte érdekelni az emberek vonzódása a növényvilág felé. Majd az emberek környezetük, kertjük szépítésére tett figyelme fontos lett számára. Egyre többet tanult róla, járta a világot nyitott, figyelmes, sokszor elemző szemmel, hogy megértse, megfigyelje a harmóniát, az értéket, amit a KERTben látnak az Emberek.

Ebben sikereket ért el, kertépítő lett.

Az élő és élettelen környezet, a növényvilág, az esztétika és az Ember ezzel kapcsolatos gondolatvilágának összekapcsolásán munkálkodik, állapotokat tesz jobbá, élhetőbbé: Ő a KERTÉPÍTŐ.

Oroszlános kert

Megálmodott kertünket oroszlánok őrzik. A mitológiában az állatok királyának a Naphoz hasonló jelentést tulajdonítottak, szoros összefüggésbe hozva őt a fénnyel. Az asszociációra az oroszlán hatalmas ereje, a szőrének aranysárga színe, sugárzón ható sörénye ad magyarázatot.  Az oroszlán sörénye, királyok és fejedelmek aranykoronájához hasonlatos. Ezek az uralkodói szimbólumok a Napisten tiszteletére vezethetők vissza. A fény, a fénykoszorú által kifejezett oroszláni erő az autoritást, a hatalmat és uralmat, a ragyogást, de ugyanakkor a bölcsességet és igazságosságot is szimbolizálja.

E fényekkel szó szerint és szimbolikusan is átszőtt alkotásunk igazi klasszikus stílusú kert, ahol a kerti utak pergolák, medencék szögletes rendszerét remekül oldják a változatos habitusú növények. Zöld oázisunk egyaránt alkalmas pihenésre és sétálásra, ahol a tiszta vízfelületekben tükröződnek a növények, a pergolák fény- árnyjátéka minden nézőpontból szemet gyönyörködtető, és a kert felfedezésére hívogat.

Kert stelázsival

A régi időkben nagyanyáink is törekedtek a szépre, de elsősorban a használhatóság, valamint a szükségletek előteremtése volt a szempont a „ház-táj” kialakításánál. Akkoriban is megtörtént a kert és az épület összekapcsolása, mely nem célzatos, inkább ösztönös megoldásokat tartalmazott, vagy tapasztalatokra épült.

Manapság a kerttervezők visszanyúlva ezekhez a gyökerekhez, tudatosan alkalmazzák a lakóépület és a kert összehangolását, kapcsolatot teremtve a bent és a kint között. Munkáink során számos példa adódott ennek jegyében úgy, mint a nappali meghosszabbítása, a terasz kibővítése, illetve a természet megjelenítése a szűkebb életterekben.

Napjainkban újra érték a családi örökség, a rég múlt idők tisztelete, a hagyományok megőrzése. Ennek az új szemléletnek köszönhetően gyakran találkozhatunk régről gyűjtött bútorok, kiegészítő eszközök újragondolásával. Ezen tárgyak elhelyezése és hasznosítása nem csak használati, de komoly esztétikai értéket is képvisel. Leggyakrabban a nyári konyhában, vagy éppen a hátsó féltető alatt folytatják szolgálatukat, őrizve a régi szép napok titkait.

Modern lebegés

Bemutatókertünk kidolgozása során arra törekedtünk, hogy egy attraktív, innovatív megoldásokat tartalmazó, modern kertet mutassunk be. A felvonultatott anyagokat és formákat előszeretettel alkalmazzuk kertjeinkben is. Az épített elemek adta szabályos formavilágot a gyeppel borított terepplasztika, valamint a burkolatba süllyesztett ágyások oldják fel. Fontos volt számunkra, hogy harmonikus, és egyben változatos formavilágot mutassunk be a kertben alkalmazható textúrákról is. A felhasznált korszerű anyagok között szerepel pl.: a WPC, a látszóbeton, a kertészeti üveg és a műfű. Ezek játéka igen egyedi megjelenést kölcsönöz kertünknek. A növényzet tekintetében szintén a letisztultságra törekedtünk. A két nagyobb fa meghatározó eleme kertünknek.  Az üveg járófelület alatt található tó olyan érzést kelt, mintha az egész kert a vízen lebegne. Mivel 2015 a „Fény éve”, ezért kertünkben nagy hangsúlyt fektettünk a világításra. A körben futó ledcsíkkal szintén a lebegő hatást szerettük volna erősíteni.  A kerti tér egyik meghatározó eleme- „központja”- a kiemelt, pergolával fedett teraszrész. A pergola tetejének megvilágítása, annak játékossága miatt, igen egyedi fény-árnyék hatást kelt.

Együtt a természettel
A kozmosz egészét alkotó négy elem (föld, tűz, víz, levegő) leképezésével apró, ám komplex kertünkben a teljes világot meg tudjuk jeleníteni. Az elemek, azaz a természet ismerete nagy bölcsesség, és ha a természet erőit szolgálatunkba tudjuk állítani, kis kertünk gazdag, termékeny és harmonikus lesz, ahol az ember és környezetének lakói (állatok, növények) idilli együttélésben, vagyis kölcsönösen előnyös szimbiózisban léteznek, mintegy édenkerti, paradicsomi állapotban. Kertünkben az elemek elkülönített kertrésszel és funkcióval rendelkeznek, ahol a fény az elemnek megfelelően újra és újra felbukkan, fény és árnyékok játékát hozva létre.

Kertünkbe lépve a Tűz birodalmában találjuk magunkat, ahol a fény, mint éltető napkorong (valamint céglogó) jelenik meg, és vezet minket a kert belső birodalmába. A tűz elengedhetetlen ellentétpárja, a Víz kíséri utunkat, az anyaföldet megtermékenyítő erő, mely egyszerre látványelem, kondicionáló, párásító felület, itató, és formátlan sohasem csökkenő alapanyag, amelyből minden kiemelkedik, és amelybe minden visszatér. Utunk során a Föld egységében megpihenhetünk, földanyánk óvó karokkal vár és befogad, mi pedig azzal háláljuk meg gondoskodását, hogy az emberek által okozott pusztítást mérsékeljük, azaz amit lehet, kertünkben újrahasznosítunk. A föld és ég közötti kapcsolat biztosítója, a Levegő az, ahol a szélhez, illatokhoz kerülünk közelebb, és amelyet belélegzünk.

A levegő „lakói”, a méhek hozzák létre a kapcsolatot az elemek között, és töltik föl élettel a kertünket. A mézelő rovarok, mint beporzók egyre nagyobb figyelmet kapnak veszélyeztetett ökoszisztémánkban, így kertünkben kiemelt helyet kapnak; és az itató tavacska, a méhlegelő növényzet, a kaptársor és a méhészet eszközei arra szolgálnak, hogy az egymás mellett élő teremtmények sokaságának biodiverz harmóniájában élvezhessük az aranyfényű, édes mézbe zárt napsugarakat.

A fényjáték és a harmónia kertje

Kertünk a természet vadságát kívánja ötvözni a megtervezett nyugalommal. Az árnyékos, erdős tájon keresztülcsobogó patak kiérkezve a fényre, a kerttel találkozva nyugodt tóvá öblösödik. A kert pihenést nyújt, ezt erősíti a kerti tó nyugalmat árasztva. Ezen túl a természet egy szeletét is belecsempésszük kontrasztként. Ahogy nincsen árnyék fény nélkül, úgy nem lehet az ápolt kert nyitott napsütötte tere a vadabb természet árnyékot adó jellege nélkül.

A tó, melynek felszíne maga is a fényjáték megtestesítője, egyensúlyteremtő, összekötő, de mégis különálló részt képvisel. A benne úszó halakon megcsillan a fény. Ha a partján állva belenézünk, szinte elveszünk a fények játékán az alatta rejlő sötétség felett. A nyugalom és a mozgalmasság egyszerre van meg a tóban, melyet egy erdei patak táplál.

A kert faunája is a fény és árnyék kettősségét testesíti meg. Erdők mélyén élő árnyéki növények bújnak meg a sziklák között, a rakott falakon, a sötét helyeken, míg fényigényes rokonaik nyílt gyepes területen és napos sziklakertekben nyújtóznak a napfényben. Fáink is a sötét észak örökzöldjeinek és a napos folyópartok lombhullatóinak reprezentánsai.

A burkolat maga is a nappalt jelképező szigorú rendszerben lerakott útból megy át az esti pihenést idéző laza rendszerű tipegőkké. A kert bútorai ennek a kettősségnek, valamint a tó varázsának élvezetét hivatottak szolgálni. A megvilágítás elrendezése a praktikum mellett szimbolikus szerepet is betölt.

„Kerülj beljebb!”
Úgy döntöttünk, nem köntörfalazunk, elmondjuk nyíltan: nem kis feladat volt Erdélyt egy terem kicsiny szegletébe belesűríteni.

Azt tudtuk/ tudjuk, hogy a „széköly embör” milyen: egyenes, egyszerű, lényegre törő.

Nos, ezeket próbáltuk úgy megmutatni, hogy mellé csempésztünk egy csöppnyi helyi zamatot, például: harangláb, festett pad és kapu.

A harangláb szerkezetében tükröződik mindaz, amit meg szeretnénk fogalmazni: egyszerű, s pont ezért “szól nagyot”. Ezt bonyolítottuk/ öltöztettük fel a foghíjas boronafal mélyedéseibe (mivel üregeket képeztünk a gerendákba) ültetett, jellegzetesen Erdély-illatú csomborral (Satureja hortensis), s ezt a belső megvilágítással nyomatékosítottuk.

A stilizált székelykapun át belépve is találkozik a látogató ezzel a jellegzetes illattal, mivel a kapugerendák is „meg lettek bonyolítva” a közkedvelt fűszernövénnyel.

Kertünk egyszerűségét a festett padokkal és a váltakozó méretű és magasságú faládákkal (persze növényekkel beültetve) törtük meg, s ezzel valamiféle kontrasztot is adtunk neki.

A feltűnően nagy faanyag-használat szintén beleillik Erdély sajátosságai közé.

Kompozíciónkkal az erdélyi benyomást szerettük volna átköltöztetni pár nap erejéig erre a helyszínre.

Rivaldafény

Részt veszünk egymás életében. Vagy minket figyelnek, vagy mi figyelünk mást, másokat. „Színház az egész világ” (Shakespeare: Ahogy tetszik). Van, amikor mi kerülünk fénybe, és van, amikor mások csillognak.

Kertünk azoknak fog tetszeni, akik beszélnek virágaikhoz, akik személyiséggel ruházzák fel növényeiket. Ezt tettük mi is. Egészen odáig bátorkodva, hogy nézőként és színészként is megmutatkoznak. A kérdés, hogy Ön, kedves néző, felismeri-e a darabot?

A Szentjánosbogár-kert

A fény, mint művészeti téma nagyon sok lehetőséget rejt magában. Egy rövid asszociációs játék során percek alatt eljuthatunk a víztükörig, a napraforgóig, Maxwellig, az elektronmikroszkópig, de olyan mély fogalmakhoz is, mint az igazság vagy a vallás.

Mi a szentjánosbogarakat választottuk koncepciónkban a fény szimbolizálására. Különös egybeesés, hogy idén az év rovara is a szentjánosbogár. Ez a piciny állat, mint minden élőlény a Földön, a Napnak, a fény forrásának köszönheti a létezést. Az igazi csoda abban áll, hogy ezek a bogarak a fényt adni is képesek. A fényből fény, az életből élet lesz.

Kertünkben egy olyan kellemes zug kialakítására törekedtünk, ahonnan zavartalanul és kényelmesen lehet csodálni a szentjánosbogarak rajzását. A terület felét a szentjánosbogár-rét alkotja, melyben apró fényforrásokkal imitáltuk a kis rovarokat. A középső asztalka felé a szentjánosbogárkák összecsavarodnak, mint egy szövevényes ágrendszer, az élet összetettségét szimbolizálva. A szélek felé a fénypontok is szétszaladnak. Az asztalka fénypöttyei a szentjánosbogarakra reflektálnak. Az ülőhelyet bambusz-térfalak és paravánok ölelik körül, ezzel is meghittebbé téve a hangulatot. A paraván áttört mintáiban visszaköszön a nap motívuma mint a fény eredendő forrása.

Fénykultusz

A kert tervezésénél szem előtt tartottuk, hogy éjjeli és nappali fényben is megvilágítást kapjon. Ezért nem helyeztünk el benne sok takaró elemet, illetve a meglévőket pedig lámpákkal szereltük fel. A növényhasználatnál törekedtünk a fénykedvelő növények alkalmazására.

A kertben három piramis alakú növénnyel beültetett fából készült elem található. A piramisokhoz már az ősidőben is kötődött a fény képe, így a területen nem csak a beültetett fényforrások, de az ókori forma is emlékezteti erre a látogatókat.

A kert felépítését tekintve kétszintes elrendezésű, a második szinten található egy sarokban kialakított ülőrész, melynek a felette kifeszített szabálytalan alakú ponyva nyújt védelmet. Ez a pontja a kertnek biztonságot sugároz, a békés családi légkör képét jeleníti meg. Mögötte az asszimetrikusan elhelyezett raklapok az élet változékonyságára mutatnak rá.

Összességében a kert alkotóelemei a fény terjedését segítik, hiszen a világosság megteremtése és megtartása már az ősidőben is az életben maradás és a fejlődés egyik feltétele volt.

光 HIKARI FÉNY

Japánkertünk 1928-as építésével, Európa egyik legrégebbi japánkertje, melynek kőlámpásai immár 87 év óta világítanak az esti körbevezetéseken. Diákjaink a pályázat kiírását olvasva a természetes fényforrások, a tűz lángjának használata mellett döntöttek.

A kertrészletben elhelyezett kőlámpások (tōrō  灯篭) a kert megvilágítását szolgáló gyertyalángot védő dísztárgyak. A tōrō megalkotása magas színvonalú kőfaragó munka, mivel a japánkertek egyik legfontosabb díszítő eleme.

A kert formája a fény (hikari) japán írásjelének (光) formáját mintázza. Ennek oka a japán kertépítészetben a tavak formáját rendszeresen megadó szív (心) és víz (水) írásjelének ilyen típusú alkalmazása.

A kert közepén elhelyezkedő vízfelület alapvetően filozofikus igényű, a zen kertek nyomán szimbolikusan, kőzúzalék használatával jeleníti meg a vizet (karesansui 枯山水). A kőzúzalékba gereblyézett minta a körgyűrű és a folyóvíz mintákat hordozza, mivel esetünkben a szimbólum patakra, illetve tóra utal. A tó szűk részén lépőkő vezet át, a mederbe helyezett kövek pedig a változatos vízmozgást, körgyűrűket hoznak létre.

A kert vázát a lépőkövekből (tobiishi 飛石) kirakott út alkotja, ezeken járva a látogató csak lassan, szemlélődve haladhat. Vonalvezetésük hajlékony, elágazó, esetünkben a kettő-három váltakozásának mintáját (nisan-kuzure) hordozza.

A kertben alkalmazott díszfák a hagyományos japánkerti vezérfák: a szép kilátás fája – a fenyő, a vízesés fája – a japán juhar, a lenyugvó nap fája – egy virágzó díszfa.

A japánkertek fényforrásait a tōrōt jól jellemzi a következő idézet: „a japán kőfaragó mester mesékben hívő lélekkel, de avatott szobrászkezekkel faragja ki a művészi lámpaköveket”

Ebben az évben is közel 200 m2-en jelent meg Szövetségünk a Construma Kert kiállításon a STIHL-VIKING fő szponzorunkkal közösen.

Köszönjük Tagjaink, a diákok és Partnereink segítségét, hogy ilyen színvonalas standon képviselhettük szakmánkat a kiállításon.

Akik a MAKEOSZ standot építették:

Barack-Virág Kft.

Prime Garden Kft.

Fénykert Kertépítő Kft.

Varga Márton SzKI diákjai

Magyar Gyula SzKI diákjai

A standot az Árgus Kft. tervezte.